Díszpárnák

Az Ukiyo e nagymesterei: Hokusai, Shunshō és Hiroshige voltak. A sógunátus utolsó időszakának egyik kedvelt témája volt a természeti környezetben ábrázolt emberek életképei. Katsushika Hokusai (1760-1849) fametszettervező művész volt az első, aki az ukiyo-e metszetek korabeli gyűjtőinek figyelmét felkeltette a japán tájképek iránt. Fiatalon dúcfaragó mester mellett tanult, elsajátította az eredeti tusrajz finomságainak áttételét a nyomódúcba faragott vonalakba. A színes metszetek készítésének technikáját is alaposan elsajátította. Katsukawa Shunshō (1726-1792) tanítványa lett. Széles spektrumú témákban kipróbálta magát. Készített asszonyokat, szumó birkózókat ábrázoló metszeteket, madár-virág kompozíciókat, s a nyugati perspektíva alkalmazásával ábrázolt tájképeket. 1799-től azon dolgozott, hogy kialakítsa saját stílusát. Egyik legnépszerűbb sorozata a „Fuji harminchat látképe“ volt, mely összesen negyvenhat metszetből áll, 1823 és 1831 között készült el. A nyomatok egy része a szent hegyet ábrázolja különböző időjárási viszonyok közt, nagyobb hányada pedig a Fuji háttere előtt az emberek mindennapi cselekedeteit mutatja. Ábrázolásuk részletessége és témaválasztása gazdag és ötletes. Hokusai kedvelte a bizarr ábrázolást is. Feldolgozta például a száz legismertebb szellemről szóló történetet fametszet formában, azonban a mű befejezetlen maradt. Hokusai hatalmas életművet hagyott hátra, melyben gazdag tematika, s változatos kompozíciós érzék mutatkozik meg. Manga („mintakönyv“) sorozata is nagy sikernek bizonyult.